Lectori salutem!

2010 első negyedévének informatikai és hálózati hírei (fontos mérföldkövek és kevésbé jelentékeny érdekességek) közül szemezgethet az Olvasó, melyeket az ELTE egy hálózati jelenségekkel foglalkozó kurzusának keretei között egy választott hírforrás – jelen esetben az SG Hírmagazin – alapján voltam hivatott ismertetni.

Veszprémy Márton

Megkönnyíti a keresést a Google

Keressünk kizárólag képekre vagy videókra! Szűkítsük a keresést idő szerint !

Május első hetében nem csak a Google dizájnja változott egy kicsit. A vállalat keresőmotorjának kezelőfelületén végrehajtott változtatásoknak köszönhetően gyorsabban és pontosabban kereshetünk. A találati lista melletti bal oldali sávban lehetőségünk van a találatok típusok szerint csoportosítására: kereshetünk külön videókat, képeket, vagy a könyvek, blogok, térképen feltüntetett pontok, társalgások és hírek között; vagy dönthetünk úgy, hogy mindent szeretnénk látni. Időben is szűkíthetjük a találatokat, ha csak az elmúlt évben, hónapban vagy 24 órában (blogok esetén az elmúlt 10 perc terméséből is válogathatunk) megjelent tartalmakra vagyunk kíváncsiak. Így sok felesleges találattól megszabadulhatunk. A kategórialista intelligens: a keresőkérdés módosításával változik (például aszerint, hogy milyen típusú találatok érhetőek el az adott szavakra keresve). A Google ezen kívül a friss hírekre és az aktualitásokra is hangsúlyt helyez.


Ami a videókat illeti, azok hosszát, minőségét, forrását állíthatjuk be; kiszűrhetjük a nem feliratos videókat; rendezhetjük a találatokat relevancia vagy dátum szerint. A képek között méret, típus és szín szerint válogathatunk. Könyvek esetén szintén beállíthatjuk az időhatárokat, vagy kereshetünk csak a magazinokra is.

A megjelenítési nézetet többféleképpen is szabályozhatjuk: a honlapok képeit vagy előnézeteit is választhatjuk; a titokzatos "varázskerék" nézet pedig a legrelevánsabbnak ítélt fogalmakat társítja az általunk beírt keresőkifejezéshez.

A megjelenített találathoz hasonló képek keresése mellett már a hasonló weblapok között is válogathatunk. A csak magyarországi találatok kiszűrése továbbra is megmaradt. Ezen kívül egy kattintás után a program rögtön le is fordítja a keresőkérdésünket (alapértelmezettként angolra és németre). Az "alaphelyzet"-re kattintva rögtön visszaáll minden az eredeti beállítások szerint.
A változtatásokat gyengébbek kedvéért videó is szemlélteti. Emellett a speciális keresés adta, már ismert lehetőségek továbbra is rendelkezésünkre állnak.

A másik újítás a "virtuális billentyűzet", mely 35 nyelv speciális karaktereit bocsájtja az internetező rendelkezésére, akinek azáltal nem a Microsoft Word szimbólumai közül kell kimásolnia az idegen nyelvek ékezetes betűit. (A segédbillentyűzet nyelvét szabályozó beállítást nem találtam meg, ha máshonnan nem, a Google hivatalos blogbejegyzéséből elérhetőek az idegen nyelvű verziók is.)

Forrás: SG Hírmagazin

Útban az ACTA felé

A születőben lévő szerzői jogi egyezmény, mely a világ minden internet-használójára hatással lehet. Veszélyeztetik-e a hozzáférés-blokkolások az internet semlegességét?

Az elektronikus dokumentumok – legyen szó akár szövegről, képről vagy zenéről – egyik jellemző tulajdonsága, hogy gyorsan és könnyen lehet őket másolni, valamint terjeszteni. Az illegális másolatok, melyek tulajdonképpen a szerzői jogok megkerülését jelentik, jelentős jövedelem-kiesést okozhatnak a könyv- és a zeneiparnak, és egyúttal világszerte jogi problémákat vetnek fel.

A kezdetek
2007 óta folynak tárgyalások egy, a szerzői jogok védelmében fellépő, a kalózmásolatok és hamisított termékek terjedését megakadályozó nemzetek feletti egyezményről, mely az ACTA (Anti-Counterfeiting Trade Agreement, vagyis Hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás) névre hallgat. A szellemi tulajdonjogok ellen elkövetett bűncselekmények kérdését véglegesen megoldó törvény létrehozását az Egyesült Államok és Japán kezdeményezte 2006-ban. Az azóta hat fordulóban lezajlott tárgyalásokon immár 37 ország vesz részt, többek között Új-Zéland, Ausztrália, Kanada, Mexikó, több EU-tagország, valamint az Európai Bizottság képviselői. Az ACTA a márka, a szabadalmi és a szerzői jogsértések hivatott megtorolni, ám az SG.hu szerint aggodalomra adhat okot, hogy pontot a kalózkodásban élen járó országok (pl. Kína, India) nem vesznek részt a kidolgozásában, így feltehetőleg később nem is fogják azt elfogadni.

Zártkörű rendezvény
AZ ACTA tervezetének egyes elemei az utóbbi fél évben kezdtek kiszivárogni, és azóta folyamatosan tiltakoznak ellene nemzetközi civil és politikai szervezetek, valamint különböző cégek. Az egyezményről folyó tárgyalások zárt ajtók mögött folynak (a tárgyaló felek titoktartási megállapodást kötöttek, néha az egyeztetések pontos helyszínei sem ismertek), és azokról teljesen kizárták az Európai Parlament és a nemzeti országgyűlések képviselőit, a civil szervezeteket, az internetszolgáltatókat, adatvédelmi szakembereket és a közvéleményt.

Jogi minták
A tiltakozók attól félnek, hogy a törvény által alkalmazott szigorú megtorlások és korlátozások az információ szabadságát fogják veszélyeztetni. Az eddig nyilvánosságra került részletek alapján attól lehet tartani, hogy az ACTA mintájául az egyesült államokbeli DMCA (Digital Millennium Copyright Act), vagy az Európai Unió direktívája, az IPRED2 (Intellectual Property Rights Enforcement Directive, Irányelvek a szellemi tulajdonjog érvényesítéséről) szolgál majd. Ez utóbbi Kostas Rossoglou, a BEUC fogyasztóvédelmi szervezet képviselője szerint minden felhasználót bűnözőként kezel. A legszigorúbb amerikai törvények értelmében akár a számítógépen tárolt másolat is bűncselekménynek minősülhet.

A három csapás
Az előzetes információk szerint az egyezmény az internetszolgáltatókat (ISP-ket) tenné felelőssé a felhasználók által letöltött vagy használt illegális tartalmakért, akik ezáltal afféle ellenőrökké lépnének elő. (Az az elgondolás, miszerint a szolgáltatók megszűrik az online forgalmat, és a vétkes felhasználók adatait kiadják a hatóságoknak, már egy 2008-as memorandumban szerepel.) Ezen kívül – az SG.hu tanúsága szerint – a vélt vagy valós jogsértőket minden esetben megbüntetnék. Felmerült a Franciaországban már alkalmazott „Three Strikes Out” (Három csapás) megoldás is, melynek értelmében az illegális tartalmak letöltésében vétkesek internet-hozzáférést két figyelmeztetés után korlátozzák. A március elején nyilvánosságra hozott ACTA-dokumentum alapján a vétkes akkor is nagy összegű büntetést fizet, ha nem származott jövedelme a kalózmásolatokból, ezen kívül a bíróság pusztán vád alapján is elrendelheti az illegális tartalmakhoz való hozzáférés blokkolását.

Ellentétek az Unión belül
Az EP beadványt intézett az Európai Bizottsághoz, melyben kijelentették, hogy az EU határain nem tartanak majd motozásokat, és bírói engedély nélkül nem foglalhatnak le adathordozó eszközöket törvénytelen másolatok után kutatva. Elutasították a „Három csapás” megvalósítását, a titkos tárgyalások befejezésére kötelezték a Bizottságot, valamint az ACTA elfogadásának és bevezetésének hatásairól készülő felmérés készítésére. Amennyiben az Európai Bizottság nem hajlandó teljesíteni ezeket a feltételeket, az EP az Európai Bírósághoz fordul. Ha a Bizottság elfogadja az ACTA-t, a Parlament még akkor is leszavazhatja, ahogy annak idején a SWIFT-egyezmény is megbukott. Karel De Gucht, az Unió kereskedelmi biztosa, egyben az EU képviselője az ACTA-tárgyalásokon megígérte, hogy nem lesznek internethozzáférés-blokkolások Európában.

Tiltakozó civilszervezetek
Számtalan szervezet tartja aggályosnak a zártkörű tárgyalásokat, vagy fél az internet cenzúrázásától és a szabadságjogok sérülésétől; egyesek szerint gazdasági érdekek húzódnak a háttérben. Az Európai Internetszolgáltatók Szövetsége (EuroISPA) szintén a tárgyalások nyilvánossá tételét követelte. A TACD (Trans Atlantic Consumer Dialogue, Transzatlanti Fogyasztói Párbeszéd), az EU és az Egyesült Államok fogyasztóvédelmi szerveinek közös fóruma közleményben ítélte el a készülő egyezményt. Ebben a következő olvasható:

"Az ACTA-val egy nemzetközi uralkodási modellt akarnak bevezetni, amely megkerüli az Európai Parlamentet, a nemzeti tagországokat és a multinacionális intézeteket. Az ACTA egy óriási protekcionista kezdeményezés a leggazdagabb államok néhány szűkkörű gazdasági érdekének megvédésére. "

" A szellemi tulajdonjogok privatizálásának keresztülvitele, amit a dokumentumban önszabályozás címen említenek, a valóságban az internet átfogó ellenőrzését jelentené és aláaknázná a polgárok magánélethez fűződő jogát. Az ACTA elfogadása oda vezethet, hogy a digitális tartalmak szűrése és blokkolása a szellemi tulajdon védelmében valósul majd meg.”

A TACD szándéka, hogy az ACTA az eredeti tervekhez híven csak a termékhamisításokkal foglalkozzon, nem pedig a szerzői jogsértésekkel és a szabadalmi vitákkal.

Kétségtelenül sok megválaszolatlan kérdés maradt a tervezettel kapcsolatban. Thomas Dreier, a Karlsruhei Technológiai Intézet Információs és Gazdasági Jogi Intézetének munkatársa feltette a kérdést, hogy az ACTA hivatalosan miért kereskedelmi egyezmény; a PublicACTA Konferencia pedig azt kifogásolja, hogy a problémával miért nem a szellemi tulajdon védelméért felelős WIPO (World Intellectual Property Organisation) foglalkozik nyilvánosan. A PublicACTA Konferencia célul tűzték ki az internethasználók alapvető jogainak (mint amilyen az adatvédelemhez és a kommunikációhoz való jog) védelmét, valamint az ACTA pontjainak civil szervezetek általi ellenőrzését. Elutasítják az internet-hozzáférések blokkolását; ellenzik, hogy az internet-szolgáltatók rendőrökké, az ACTA pedig nemzetközi szabvánnyá váljon. Az általuk közzétett Wellingtoni Nyilatkozatot bárki aláírhatja.

Jérémie Zimmermann, a La Quadrature du net francia polgárjogi egyesület társalapítója teljesen jogellenesnek nevezte az ACTA-tárgyalásokat, és a hasonlóan internet-megvonással, valamint pénz-és börtönbüntetéssel operáló Hadopi-trövény kapcsán megjegyezte:

„Az internet bárminemű korlátozása gazdasági okok alapján téves elképzelés. A politikusok és a szórakoztatóipar megpróbálják megkerülni a demokratikus folyamatokat és korlátozni a világhálót a kedvük szerint.”

Nem várt következmények
Egyéb hatásai is lehetnek egy törvénynek, mely olyan mértékben változtatja meg a meglévő jogszabályokat, mint az ACTA. Például megnehezítheti a szegényebb országok gyógyszerellátását, a márkanevekre való kiterjesztés esetén pedig az elektronikus termékek importját és exportját változtatná meg.

Szankciók
Áprilisban került nyilvánosságra az ACTA hivatalos tervezete. E szerint a vámosoknak lehetőségük lesz a számítógépeken kívül minden adattároló átvizsgálására (pl. pendrive-ok, mobiltelefonok, MP3-lejátszók, iPad). A dokumentum az aláíró országok számára már csak opcionális eszközként szerepelteti az internet-blokádok elrendelését. Ha az egyezmény életbe lép, komolyan büntethetik a digitális másolásvédelemét feltörőket, a fájlcserélőket, az illegális tartalmak letöltőit és terjesztőit. Az SG.hu tanúsága szerint a távlati célok között szerepel a fájlcserélők kriminalizálása, a P2P-hálózatok tagjaira börtön- és pénzbüntetés várhat.

Az ISP-k lázadása
A hivatalos tervezet azonnal az amerikai és európai internetszolgáltatók és informatikai cégek heves ellenállását váltotta ki, akik az eddigi jogrendszert felforgató, a kereskedelmet gátló agresszív szabályozást látnak benne.

Gwen Hinze internetes ügyekre szakosodott jogász, az Electronic Frontier Foundation (EFF) nevű amerikai civil szervezet nemzetközi ügyvezetője szerint:

„A luxustermékek gyártói és a szórakoztatóipar jelentős mértékű nyomást gyakorolt az ipari országok tárgyalódelegációira."

Hinze véleménye szerint az törvénytervezet egyik nagy hátránya, hogy azokat is üldözni fogja, akiknek nincsenek haszonszerzési céljai.

Tendenciák
Érdemes megjegyezni, hogy hasonló véleményt képvisel Marielle Gallo francia politikus beadványa is, aki szintén szervezett bűnözőnek tekinti a fájlcserélőket, és a hozzáférés-blokkolásokat végrehajtó európai hivatalt hozna létre. Kevésbé drasztikus, de hasonló szemléletű szerzői jogi törvényt fogadtak el nemrég Új-Zélandon.

Németországban a számítástechnikai és adathordozó eszközök megadóztatása (kulturális átalánydíj fizetése) merült fel alternatívaként, ez azonban nem csak azokat érinti, akik a szerzői jogokat sértő másolatokat készítenek vagy töltenek le. Az osztrák Zöldek törvénytervezetében (a szerzői jogvédelem időtartamának csökkentése mellett) is szerepel a szerzői jogi adó kivetésének gondolata, ám még nem világos, kiket és milyen mértékben érint majd. A tervezet emellett az alternatív licencmegoldásokat (pl. Creative Commons) is támogatja.

Az ACTA-tárgyalások mindenesetre még nem zárultak le, és az Európai Parlamentnek is döntő szava van a kérdésben. Az internetes szerzői jog megoldatlan kérdése körüli viták még koránt sem csitultak el. Ám addig is érdemes figyelemmel kísérni e nagy horderejű változtatási tervezet sorsának alakulását.

A hírek és az idézetek forrása: SG Hírmagazin

Google Street View. Hol a határ?

Állandó konfliktusok Németországban a Google szolgáltatása körül – a vállalat a vezeték nélküli hálózatokat és az épületeket is feltérképezi. Ha a kezedet nyújtod, a Google a karodat akarja.

Bármilyen projektbe kezd is a Google – az általunk ismert világ korlátai és határai lebontásának egyik fő felelőse –, szinte mindig heves támadások érik személyiségi, szerzői vagy adatvédelmi jogok megsértése miatt. Pontosan ezek az aggályok merültek fel a könyvdigitalizálási projekttel, vagy a Google Buzzal kapcsolatban; a Google Earth-t pedig a kormányok nemzetbiztonsági kockázatnak tartják. Úgy tűnik, az amerikai cégóriás ezúttal elvetette a sulykot az utcanézetek digitalizálásával kapcsolatban.

Távolba látás

A Street View hasznos és kényelmes: például párizsi kirándulásunk előtt már otthon megnézhetjük, melyik étterem van legközelebb a hotelhez, ahol a szállásunk lesz; vagy ha a karosszékből szeretnénk megcsodálni a Westminster Palace-t, egy kattintásunkba kerül. De vajon örülnénk neki, ha a mi házunk kertjét, a mi autónkat, vagy esetleg minket bámulhatnának meg a világhálón? Márpedig jó esély van rá: a szolgáltatás Wikipédia-oldala szerint hazánk is a jövőbeli célpontok egyike.

A Google a világ összes információját elérhetővé akarja tenni mindenki számára, bárhol, bármikor, bármi áron. Ám közben fel sem merül bennük, hogy ebből nem csak előnyök származhatnak; vagy hogy esetleg léteznek olyan emberek, akiknek mindez nincs ínyére.

Hívatlan vendég
Márpedig ez a helyzet. A világ 18 fejlett országában működő Street View bevezetése német nyelvterületen, különösen Németországban koránt sem feszültségmentes. A helyi lakosok nagy része ugyanis személyiségi jogainak megsértésének érzi, ha házáról, autójáról stb. készült felvételeket anélkül teszik közzé az interneten, hogy őt erről megkérdezték volna.
Svájcban Hanspeter Thür szövetségi adatvédelmi biztos még 2009 novemberében indított pert, mert a cég a készült felvételeken nem volt hajlandó elhomályosítani a polgárok arcát és a gépjárműrendszámokat. Panaszok érkeztek amiatt is, hogy a cég autói nem egyáltalán nem csak a városközpontokban fényképeztek. A németországi Oldenburgban március végén megrongálták a Google egy autóját, április elején pedig egy öregúr csákánnyal támadt a felvételeket készítő járműre az ausztriai Steyreggben. Az emberek joggal érzik úgy, hogy a fényképek privátszférájukat, magánéletük intimitását sértik meg. Ilse Aigner német fogyasztóvédelmi miniszter szerint:

"A bankok például felhasználhatják az online megjelent digitális fotókat arra, hogy megállapítsák ügyfeleik hitelképességét. De ezek a felvételek arra is kiválóan alkalmasak, hogy a betörők kiválaszthassák jövőbeli célpontjaikat."

Megadóztatási tervek
Bár a német kormány nem kívánta megakadályozni a szolgáltatás bevezetését, hatósági kísérleteket és javaslatokat is tettek a Google féken tartására. Felmerült az ötlet, hogy a cég lefotózott állampolgáronként 1 eurót fizessen az adott városnak. A javaslat azon az érvelésen alapszik, hogy az utca közterület, melynek minden, nem a közlekedést célzó használata – például házak, boltok lefotózása – megadóztatható. Johannes Singhammer CSU-képviselő véleménye szerint:

"Az egész mögött egyértelműen kereskedelmi szándék húzódik meg. Ez olyan, mintha kitennék az üzletem elé egy reklámplakátot."

Azonban Franz Josef Pschierer bajor pénzügyminisztériumi államtitkár nem helyesli a vállalat megadóztatását, mivel a Street View-ban reklámot lát a bajorországi turizmus számára. Szerinte amíg egy turista szabadon lefényképezhet bármit, addig jogilag ezt a Google is megteheti.


Ratingen és Stade városában fotózott kilométerenként 20 eurót fizettetnének a Google-lal. A személyiségi jogok védelmének érdekében Hamburg vezetősége elvárja a Google-től, hogy a felvételeken szereplő embere arcvonásait és gépkocsik rendszámait felismerhetetlenné tegye, az eredeti felvételeket egy hónapon belül törölje, valamint minden fényképezésről egy hónappal hamarabb tájékoztassa a helyi lakosságot és a közvéleményt. Lehetőséget kívánnak biztosítani a polgároknak és a háztulajdonosoknak arra, hogy az őket vagy házukat ábrázoló képeket töröltethessék a Street View szolgáltatásról. Ha a vállalat megszegné a játékszabályokat, 50000 euróig terjedő pénzbüntetéssel sújtanák.

A Google mindent lát
Újabb lökést adott a botránynak, amikor nemrég kiderült, hogy a Google autói a WLAN-hálózatokat (vezeték nélküli rendszereket, mint amilyen a wifi) is feltérképezi, ezenkívül lézeres mérésekkel 3D-s információkat gyűjt az épületekről. Jonathan Caspar hamburgi adatvédelmi biztos azonnal felszólította a céget a tevékenység felfüggesztésére:

"Ezeknek a rendszereknek a titkosítására vonatkozó információkkal könnyen elkövethetők visszaélések."

A Google blogbejegyzés formájában adott válaszában elismerte, hogy rögzítik a MAC-címeket és a hálózatok ún. SSID neveit, ám állításuk szerint nem tárolják a felhasználók adatait. A vállalat álláspontja szerint az adatgyűjtés nem áll kapcsolatban a Street View-val, és teljesen törvényes.

Távlatok
Nem véletlen, hogy tíz ország (köztük Németország) adatvédelmi biztosa nemrég nyílt levélben fordult Eric Schmidthez, a Google vezérigazgatójához, az emberek adatvédelmi jogainak és magánéletének tiszteletben tartására kérve őt.

Úgy tűnik, a Google egyelőre megállapodott a jogvédőkkel. Az utcanézeteken felismerhetetlenné teszik az arcokat és rendszámokat. Ha ez valamiért rosszul sikerülne, lehetőséget biztosítanak a felvételek törlésére.

"Ne értsenek félre: támogatom az innovációt, de mindennek megvannak a maga határai. Egyes találmányoknál, például a mobilokon alkalmazott arcfelismerő szoftvereknél a hideg futkos a hátamon. Ilyen világról még George Orwell sem álmodott" - tette hozzá Ilse Aigner.

A tudás hatalom, sok ismeret egy helyen pedig még nagyobb hatalom. Amit a Google megmutat, azt mindenki látja, amit pedig nem (például keresőmotorok találatainak cenzúrázása esetében), az talán mindenki elől rejtve marad.

A hírek és az idézetek forrása: SG Hírmagazin
A kép forrása: Flickr

Ember és gép – multitasking és intelligencia

A kísérletek szerint a kihangosított mobil is veszélyes. Az emberek és a gépek képességei koránt sem azonosak.

Az SG.hu elemzése az amerikai National Safety Council tanulmányát ismertetve rámutat: még a kihangosított mobiltelefon használata is veszélyforrást jelent az autóvezetés közben. Az élet és egészség védelmét célul kitűző szervezet 30 különböző felmérést és tesztet átvizsgálva felhívja rá a figyelmet: az emberek nem képesek párhuzamosan több feladatot is végrehajtani, jelen esetben egyidejűleg a vezetésre és a telefonálásra is figyelni. A járművezetők 50%-a a biztonságos vezetéshez szükséges információk felét egyáltalán nem, vagy csak túl későn dolgozta fel, ami jelentősen megnöveli a közúti balesetek kockázatát.

Az angolul „multitasking”-nak nevezett képesség, amikor az ember több feladatot old meg egyszerre (pl. párhuzamosan ebédet főz, kertészkedik és takarít), csak látszat. Valójában részekre bontjuk a feladatokat, és felváltva foglalkozunk velük, egyszerre mindig csak eggyel, miközben a többit magára hagyjuk. Közismert pszichológiai tény, hogy egyszerre csak egy dologra tudunk gondolni. Ezért a figyelmünk sem osztható meg. Ha mégis megpróbáljuk, előfordulhat, hogy átsiklunk részletek felett, elfelejtünk valamit, hibázunk. Amikor elmélyült munkavégzés közben zenét hallgatunk, gyakran előfordul, hogy úgy hallgatunk végig zeneszámokat, hogy észre sem vesszük. A figyelem nem más, mint a tudat időleges beszűkülése egyetlen tárgyra. (Aki nem hiszi, tekintse meg ezt a figyelmi tesztet.)

Pontosan így működik a számítógépek multitasking funkciója is, azzal a különbséggel, hogy a gép esetén nem áll fent annak a veszélye, hogy „sietségében” bizonyos részleteket figyelmen kívül hagy. Ugyanakkor a gépek nem tudnak mit kezdeni a felmerülő váratlan problémákkal, melyek kezelését nem programozták beléjük. Az akadályok elkerülésére kifejlesztett robot nem fog elkezdeni rajzolni, ha a szükség úgy hozza. Egy másik példa a fordítás, egy komplex intellektuális tevékenység, melyet programok sosem tudnak majd tökéletesen végezni. A tanulási képesség és az intelligencia, a váratlan feladatokra a lehető legjobb válasz megtalálásának képessége az élőlények sajátja. Ebből a szempontból a szigorú értelemben vett mesterséges intelligencia kifejlesztése illúzió.

Forrás: SG Hírmagazin

Such Tweet Sorrow

Rómeó és Júlia 2010-ben. Shakespeare-remake kicsit másképp.

A Royal Shakespeare Company és a Mudlark elhatározta, hogy a világirodalom egyik legismertebb és legnépszerűbb drámáját, William Shakespeare Rómeó és Júliáját modern korunkba helyezi át. Ebben önmagában még nem lenne semmi rendkívüli. Azonban a „színházi előadás” Twitteren keresztül történik, és a cselekmény szálait részben a „nézők” szövik.

A történet főszereplőit színészek alakítják, ők írják majd Rómeó, Júlia, Mercutio és a többiek sorait Twitteren és néha YouTube-on. A szilárd kereteket a forgatókönyvszerű, átdolgozott cselekmény jelenti, melyet a szervezők nagy vonalakban meghatároztak, valamint egy valós idejű napló, mely segítségével a szereplők és a közönség is tájékozódhat arról, hogy éppen hol tart a darab, kivel mi történik.
A vállalkozás egyik legérdekesebb eleme, hogy a Twitter használók kapcsolatban vannak a színészekkel, ötleteket adhatnak a karakterek megformálásával kapcsolatban, megoszthatják véleményüket. Ezáltal sokkal dialógus-szerűbb lesz a színházi élmény – kicsit ahhoz a játékhoz hasonlít, melynek során valaki elkezd egy mesét, majd a soron következő folytatja, és így tovább.


A történet – eredetijéhez hasonlóan – két család szembenállását, és két fiatal szerelmét meséli el a jelenkori Angliában. A családok közti harag tíz éve, 2000-ban kezdődött egy tragikus autóbaleset kapcsán. Júlia tegnap, 2010. április 11-én csatlakozott @julietcap16 néven a Twitter hálózatához… de a folytatás már rajtunk is múlik. Az eseményeket a Such Tweet Sorrow (szójáték az „Oly édes gyötrelem” mondattal) honlapján követhetjük nyomon. Megnézhetjük a főhősök "profilját" és információt találhatunk a színészekről is.

A projekt létrehozóinak célja, hogy közelebb hozzák egymáshoz Shakespeare-t, a színházat, a színészeket és a közönséget. Az érdekes kísérlet során azt is megtudjuk, van-e jövője a közösségi hálózatokon alapuló, valós idejű, párbeszédes jellegű online színjátszásnak.

Forrás: SG Hírmagazin
A kép forrása: Wikipédia

Nomen illi mors

Külön cégek foglalkoznak virtuális végakaratok teljesítésével és az elhunytak online emlékének őrzésével.

A jelenség tulajdonképpen koránt sem meglepő, a végrendeletek végrehajtását és hagyatékmegőrzést vagy –felszámolást végző ügynökségek megjelenése a világhálón csak idő kérdése volt.

















Régen a gyászjelentések küldését, a meghalt hozzátartozó levelezésének felszámolását, hagyatékának megőrzését és a testamentumok végrehajtását a család intézte. Az internet világában, amikor a leveleinkhez (például a jelszavak miatt) esetleg csak mi magunk tudunk hozzáférni, vagy egyes ismerőseinkkel csak mi tudjuk felvenni a kapcsolatot, más végrehajtó meghatalmazása válhat szükségessé. Ezen kívül az internet új lehetőségeket kínál az elhunytakról való megemlékezéssel kapcsolatban is.

Ezzel foglalkozik például az Sg.hu által ismertetett svéd Mywebwill, mely csak nemrég indult. A (koránt sem ingyenes) szolgáltatás – amint a hivatalok értesítik az adott személy haláláról –, az elhunyt szándékainak megfelelően intézkedik az e-mail fiókjával, bankszámlájával, közösségi portálokon létrehozott profiljaival, valamint leveleivel, képeivel, adataival és jelszavaival kapcsolatban. Elbúcsúzik az ismerősöktől, és a személy akarata szerint megsemmisíti vagy megőrzi webes életének nyomait.

A Last Messages Club és a PrivateMatters szintén a digitális végrendeletek kezelését, valamint posthumus üzenetek küldését vállalja, az utóbbi cégnél online emlékhely állítása is lehetséges. Az AssetLock pedig elsősorban információ megőrzésére specializálódott.

A temetők valódi fejfái és sírkövei mellett megjelentek a holtak emlékét őrző digitális síremlékek, honlapokon (mint amilyen a RemeberedForever és a MemoryOf), de ugyanúgy a számítógépes játékokban is.


Forrás: SG Hírmagazin
A kép forrása: Wikipédia

Voilá iPad!

Szombattól kapható az Egyesült Államokban az Apple cég új miniszámítógépe, az iPad. Várakozások és vélemények, pro és kontra.

Az iPad gyakorlatilag egy érintőképernyős táblagép, méretben az okostelefon és laptop között félúton (valamivel kisebb egy A/4-es oldalnál).

Bár az iPad sikerét előre elkönyvelték, és az Apple hatalmas bevételt vár az új terméktől, az érdeklődők kicsit mást kaptak, mint amire számítottak. Ne a mobiltelefonok vagy asztali PC-k kategóriáiban gondolkodjunk, az iPad nem a már meglévő készülékek vetélytársaként készült. Ennek megfelelően beépített kamerát és mikrofont nem tartalmaz (videotelefonálásra nem alkalmas), hiányzik az USB-port és multitasking képessége (tehát csak egy program futhat majd egyszerre).

Mindez nem feledékenységből maradt ki: dolgozni úgy is az otthoni számítógépünkön fogunk, telefonálásra pedig egy lényegesen kisebb készülék is elég. Az iPadet másra találták ki, a kulcsszó itt a mobilitás és az időtöltés. Ha szabad perceinkben a metrón vagy a parkban ülve böngésznénk a neten, videókat néznénk, zenét hallgatnánk vagy olvasnánk, az iPad ideális megoldás. Ezekhez az elvárásokhoz kiválóan alkalmazkodik a (hosszú távú munkára kevéssé alkalmas) érintőképernyő. A tapasztalatok szerint a gép 10-12 órát is kibír egy feltöltéssel.

Gyorsan és könnyen kezelhető, nagysága a hordozhatóság és a képernyőméret követelményei között teremt kompromisszumot. A képernyő minőségét dicsérik a kritikák. Ám az iPad egyik fő célterülete az olvasás. Bár az új termék nehezebb, mint az átlagos e-book olvasók, egyenesen az olvasási szokások megváltoztatását várják tőle. A legnagyobb amerikai újságok és egyes kiadók könyvei hamarosan elérhetőek lesznek a frissen induló iBook Store-on keresztül. Felmerül azonban a kérdés, hogy az emberek fognak-e pénzt kiadni azért, ami az internet segítségével esetleg ingyen, vagy legalább is ugyanolyan könnyen hozzáférhető számukra.

Az iPad GPS-szel és (ami mellette első látásra feleslegesek tűnik) iránytűvel is rendelkezik. Ugyanakkor a készülés nem támogatja a flashvideók lejátszását, és a hátrányok között feltűnik a memória bővíthetőségének és az akkumulátor cserélhetőségének hiánya. Az ára mintegy 370 euró, ami 100 000 forintnak felel meg. További háttérinformáció és technikai adatok Wikipédián.

Forrás: SG Hírmagazin
A kép forrása: Wikipédia

Lendületben a digitalizálás – útban a könyvtár 2.0 felé

A századelő dalai immár online meghallgathatóak. Valamint számos jogforrás, országgyűlési és történelmi dokumentum kerül majd digitalizálásra.

Két jelentős digitalizálási projektre is felhívta a figyelmet az SG.hu.

A múlt héten indult Gramofon Online a múlt század első évtizedeiben készült, 78-as fordulatszámú magyar gramofonlemezek felvételeit teszi az interneten is elérhetővé. A múlt felelevenítését célzó projektet a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Nonprofit Kft. hívta életre, a honlap szerkesztője Kurutz Márton történész. A digitalizálás forrását elsősorban az Országos Széchényi Könyvtár és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gyűjteményei szolgáltatják, ezen kívül magángyűjtőkre számít a Gramofon Online.
Az elérhető zeneszámok többsége magyar dal, induló vagy tánczene, de próza is akad. A honlap ingyenes. Előadó, szerző, gyártó, valamint évszám és műfaj szerinti keresést tesz lehetővé. A Gramofon Online szeretné, ha a gyűjtemény a közeljövőben állami kezelésbe kerülne. Megjegyzendő, hogy ez az előnyök mellett – mint az anyagi források bővülése – esetleg hátrányokat is vonhat maga után.



A másik jelentős vállalkozás az Országgyűlési Könyvtár gyűjteményében található mintegy kétmillió oldalnyi jogforrás, jogi, történettudományi és politikai szakirodalom, és országgyűlési dokumentum európai támogatásból megvalósuló digitalizálása. A szerzői jog által nem védett művek szabadon hozzáférhetőek lesznek, a szerzői jog védelme alatt állókat a könyvtári hálózaton keresztül érheti el az olvasó. A munka részben állományvédelmi célokat szolgál. A végeredmény egy úgynevezett kétrétegű pdf lesz elérhető, a használó egyrészt látja az eredeti dokumentummal megegyező, másrészt kereshet is a szövegben.

Forrás: SG Hírmagazin
A kép forrása: Wikipédia

Középpontban: a Cloud Computing

A magyarul „számítási felhő” névre keresztelt technológia sokak szerint a jövőbeli szolgáltatások sikerének kulcsa.

Az ötlet a következő: mindet, ami memóriaigényes (programokat, dokumentumokat, bármilyen állományt), egy fizikailag távol lévő hálózaton (az internet ismeretlen felhőjében – erre utal az idétlen hasonlat) tárolnak, annak a szerverei végzik a számítási feladatokat. Az internethasználó számítógépe (vagy mobiltelefonja) csak kliensként kapcsolódik ehhez a hálózathoz.

A Cloud Computing jelentős előnyei: a használó által megvásárolt, ily módon tehermentesített eszköz kicsi, könnyű és olcsó. Állományainkat az idegen szervereken tároljuk, amelyek gyorsan végzik feladatukat. A "felhő" alapú szolgáltatások terjedésével és jövőjével kapcsolatban sokféle vélekedés él. Eric Schmidt, a Google vezérigazgatója a gyorsaság és kapcsolat mellett ezt a technológiát nevezte a számítástechnikai fejlesztések harmadik elengedhetetlen összetevőjének.

Ahogy az SG.hu beszámolt róla, az utóbbi időben két ígéretes zenei vállalkozás is indult, mely a Cloud Computingon alapul. A Cloudspeakers.com különféle zenei forrásokat, valamint a róluk szóló kritikákat és véleményeket gyűjti. Ezt a tervek szerint a későbbiekben felhasználói értékelésekkel fogják kiegészíteni. A Cloudrocker.net pedig online zenetárolást tesz lehetővé.

Azonban a Cloud Computing körüli adatvédelmi kérdések még végérvényes megoldásai még nem körvonalazódtak. Aggályok az információ elérhetetlenné válásának, vagy adatok illetéktelen kézbe jutásának a lehetősége miatt merülhetnek fel.

Forrás: SG Hírmagazin

Virtuális háztartás – internet a konyhában

Gesztusokkal vezérelhető virtuális szakácskönyv a konyhában, beépített internet a hűtőben.

Akik már főzés közben sem tudnak meglenni internet vagy számítógép nélkül, azok bizonyára örömüket lelik majd az SG.hu által bemutatott két új fejlesztésben. A dél-koreai Samsung cég Zipel e-Diary névre hallgató hűtőszekrényének ajtajában beépített WiFi található. A sütés-főzés másik elengedhetetlen segédeszköze a konyhában felszerelt, kézmozdulatokkal és gesztusokkal vezérelt képernyő. Legnagyobb előnyük – a világháló adta egyéb lehetőségek mellett –, hogy nem kell leírnunk, kinyomtatnunk vagy megjegyeznünk a recepteket; és akár videókat stb. is segítségül hívhatunk az ételek elkészítése folyamán. A vezérlés a HHI által kifejlesztett iPoint 3D technikájával valósul meg, melynél a mozdulatokat két infrakamera érzékeli. (Az iPoint 3D-t szemléltető videó megtekinthető Youtube-on).

Ez utóbbi technika akár kiválóan alkalmazható lenne a házvezérlés (angolul intelligent homecontrol vagy home automation) egyéb területein is. Az intelligens házvezérlő rendszerek segítségével otthonunkban a fűtés, redőnyök leengedése, világítás, locsolás, a szórakoztató elektronika vagy akár a biztonságtechnikai berendezések gombnyomásra működnek, mindig a megfelelő időpontban, vagy akár a távollétünkben is. A házvezérlés célja részben a takarékosság vagy a környezetbarát élet, ám főként a kényelem. A következő lépés, hogy csak intenünk kelljen, vagy az egész rendszer hangfelismerésen alapuljon. (Index fórum is található házvezérlés témában.)

2008-ban a magyar nyelv és irodalom tantárgyból tett érettségi alkalmával a vizsgázók egyik választható feladata az volt, hogy írjanak érvelést a technika és a gépesítés emberi életre gyakorolt hatásáról. A feladathoz tartozó szöveg egy Ancsel Éva-idézet volt, melyben a szerző arra kéri a jövendő nemzedéket, hogy legalább az ajtókat és az ablakokat hagyja meg kézzel nyithatónak. Talán megszívlelendő.

Forrás: SG Hírmagazin

Internet = élet (?)

Egy, az SG Hírmagazin által ismertetett, 26 országban végzett felmérés szerint a megkérdezettek mintegy 80%-a az internethez való hozzáférést az alapvető ember jogok egyikének tekinti.


A fejlett országokban mára már létszükségletté vált az internet, a fiatalabb generációk körében lassan a levegővel vagy a friss vízzel is versenyre kelhet. Egy másik felmérésből kiderül, hogy a magyar internethasználók 68%-a legalább naponta egyszer lép fel a világhálóra, 23%-uk pedig folyamatosan online. Az igény erősödését példázza a mobilinternet-használók táborának növekedése is: egy felmérés szerint Európában 121 millió embernek van mobilinternet hozzáférése (ami a 2005-ös népességi adatokkal számolva a lakosság 16,5%-a), és ezek többsége legalább napi egy órán át használja is azt. A felmérést az SG.hu a következőképpen interpretálta: „elképzelhetetlen az európaiak élete a világháló nélkül” (1). De mindez nem csak az európaiakra igaz: „Japánban, Mexikóban és Oroszországban a megkérdezettek közel 75 százaléka azt mondta, hogy nem tudna meglenni internetkapcsolat nélkül” (2). Ez a jelenség azonban koránt sem magától értődő, ha figyelembe vesszük, hogy az elektromos áram széleskörű alkalmazása nem egész 200 éves múltra tekint vissza, a hálózat használata pedig csupán az elmúlt húsz évben vált elterjedtté. Mit nyújt az internet az embereknek; miért érzik elengedhetetlennek? Melyek a hálózaton végzett legnépszerűbb tevékenységek?

Szinte mindegyik aktív internetező tagja valamely közösségi hálózatnak. A vezető időtöltések körébe tartozik továbbá a hírek olvasása, képek feltöltése, zenék vagy filmek le- és feltöltése. Sokan az interneten keresztül vásárolnak vagy vesznek igénybe banki szoláltatásokat. A European Interactive Advertising Association és a Microsoft Advertising felmérése szerint a felhasználók 25%-a játszik vagy rádiózik a világhálón, mintegy 33%-uk pedig videókat vagy filmeket néz rendszeresen.

Tehát a szórakozáson és „műélvezeten” kívül az internet-használók többsége informálódás és kommunikáció céljából tölt órákat a képernyő előtt. Ez utóbbi területen a magyarok között az e-mail és a közösségi oldalak üzenetküldő lehetőségei vezetnek, immár az SMS-t is lekörözve.

Ezek a funkciók és igények korábban, a világháló megjelenése előtt is léteztek, csak az internet segítségével ma hatékonyabban vagy korlátlanul hajthatjuk végre őket. Távol élő, vagy rég elveszettnek hitt családtagjainkkal vagy barátainkkal vehetjük föl a kapcsolatot. A legfrissebb hírekről néhány perccel később, több forrásból is értesülhetünk. Tér és idő kereteit felrúgva intézhetjük ügyeinket, vagy szórakozhatunk. Minden szempontból a határok felbomlásának korában élünk. A már említett, 26 országban készült felmérésből kiderül: a megkérdezettek 78%-a szerint az internet nagyobb szabadságot biztosít számukra.


(1) SG.hu - Elképzelhetetlen az európaiak élete a világháló nélkül

(2) SG.hu - Az emberek négyötöde alapvető jognak tartja az internetet


Forrás: SG Hírmagazin