Lendületben a digitalizálás – útban a könyvtár 2.0 felé

A századelő dalai immár online meghallgathatóak. Valamint számos jogforrás, országgyűlési és történelmi dokumentum kerül majd digitalizálásra.

Két jelentős digitalizálási projektre is felhívta a figyelmet az SG.hu.

A múlt héten indult Gramofon Online a múlt század első évtizedeiben készült, 78-as fordulatszámú magyar gramofonlemezek felvételeit teszi az interneten is elérhetővé. A múlt felelevenítését célzó projektet a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Nonprofit Kft. hívta életre, a honlap szerkesztője Kurutz Márton történész. A digitalizálás forrását elsősorban az Országos Széchényi Könyvtár és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gyűjteményei szolgáltatják, ezen kívül magángyűjtőkre számít a Gramofon Online.
Az elérhető zeneszámok többsége magyar dal, induló vagy tánczene, de próza is akad. A honlap ingyenes. Előadó, szerző, gyártó, valamint évszám és műfaj szerinti keresést tesz lehetővé. A Gramofon Online szeretné, ha a gyűjtemény a közeljövőben állami kezelésbe kerülne. Megjegyzendő, hogy ez az előnyök mellett – mint az anyagi források bővülése – esetleg hátrányokat is vonhat maga után.



A másik jelentős vállalkozás az Országgyűlési Könyvtár gyűjteményében található mintegy kétmillió oldalnyi jogforrás, jogi, történettudományi és politikai szakirodalom, és országgyűlési dokumentum európai támogatásból megvalósuló digitalizálása. A szerzői jog által nem védett művek szabadon hozzáférhetőek lesznek, a szerzői jog védelme alatt állókat a könyvtári hálózaton keresztül érheti el az olvasó. A munka részben állományvédelmi célokat szolgál. A végeredmény egy úgynevezett kétrétegű pdf lesz elérhető, a használó egyrészt látja az eredeti dokumentummal megegyező, másrészt kereshet is a szövegben.

Forrás: SG Hírmagazin
A kép forrása: Wikipédia

Középpontban: a Cloud Computing

A magyarul „számítási felhő” névre keresztelt technológia sokak szerint a jövőbeli szolgáltatások sikerének kulcsa.

Az ötlet a következő: mindet, ami memóriaigényes (programokat, dokumentumokat, bármilyen állományt), egy fizikailag távol lévő hálózaton (az internet ismeretlen felhőjében – erre utal az idétlen hasonlat) tárolnak, annak a szerverei végzik a számítási feladatokat. Az internethasználó számítógépe (vagy mobiltelefonja) csak kliensként kapcsolódik ehhez a hálózathoz.

A Cloud Computing jelentős előnyei: a használó által megvásárolt, ily módon tehermentesített eszköz kicsi, könnyű és olcsó. Állományainkat az idegen szervereken tároljuk, amelyek gyorsan végzik feladatukat. A "felhő" alapú szolgáltatások terjedésével és jövőjével kapcsolatban sokféle vélekedés él. Eric Schmidt, a Google vezérigazgatója a gyorsaság és kapcsolat mellett ezt a technológiát nevezte a számítástechnikai fejlesztések harmadik elengedhetetlen összetevőjének.

Ahogy az SG.hu beszámolt róla, az utóbbi időben két ígéretes zenei vállalkozás is indult, mely a Cloud Computingon alapul. A Cloudspeakers.com különféle zenei forrásokat, valamint a róluk szóló kritikákat és véleményeket gyűjti. Ezt a tervek szerint a későbbiekben felhasználói értékelésekkel fogják kiegészíteni. A Cloudrocker.net pedig online zenetárolást tesz lehetővé.

Azonban a Cloud Computing körüli adatvédelmi kérdések még végérvényes megoldásai még nem körvonalazódtak. Aggályok az információ elérhetetlenné válásának, vagy adatok illetéktelen kézbe jutásának a lehetősége miatt merülhetnek fel.

Forrás: SG Hírmagazin

Virtuális háztartás – internet a konyhában

Gesztusokkal vezérelhető virtuális szakácskönyv a konyhában, beépített internet a hűtőben.

Akik már főzés közben sem tudnak meglenni internet vagy számítógép nélkül, azok bizonyára örömüket lelik majd az SG.hu által bemutatott két új fejlesztésben. A dél-koreai Samsung cég Zipel e-Diary névre hallgató hűtőszekrényének ajtajában beépített WiFi található. A sütés-főzés másik elengedhetetlen segédeszköze a konyhában felszerelt, kézmozdulatokkal és gesztusokkal vezérelt képernyő. Legnagyobb előnyük – a világháló adta egyéb lehetőségek mellett –, hogy nem kell leírnunk, kinyomtatnunk vagy megjegyeznünk a recepteket; és akár videókat stb. is segítségül hívhatunk az ételek elkészítése folyamán. A vezérlés a HHI által kifejlesztett iPoint 3D technikájával valósul meg, melynél a mozdulatokat két infrakamera érzékeli. (Az iPoint 3D-t szemléltető videó megtekinthető Youtube-on).

Ez utóbbi technika akár kiválóan alkalmazható lenne a házvezérlés (angolul intelligent homecontrol vagy home automation) egyéb területein is. Az intelligens házvezérlő rendszerek segítségével otthonunkban a fűtés, redőnyök leengedése, világítás, locsolás, a szórakoztató elektronika vagy akár a biztonságtechnikai berendezések gombnyomásra működnek, mindig a megfelelő időpontban, vagy akár a távollétünkben is. A házvezérlés célja részben a takarékosság vagy a környezetbarát élet, ám főként a kényelem. A következő lépés, hogy csak intenünk kelljen, vagy az egész rendszer hangfelismerésen alapuljon. (Index fórum is található házvezérlés témában.)

2008-ban a magyar nyelv és irodalom tantárgyból tett érettségi alkalmával a vizsgázók egyik választható feladata az volt, hogy írjanak érvelést a technika és a gépesítés emberi életre gyakorolt hatásáról. A feladathoz tartozó szöveg egy Ancsel Éva-idézet volt, melyben a szerző arra kéri a jövendő nemzedéket, hogy legalább az ajtókat és az ablakokat hagyja meg kézzel nyithatónak. Talán megszívlelendő.

Forrás: SG Hírmagazin

Internet = élet (?)

Egy, az SG Hírmagazin által ismertetett, 26 országban végzett felmérés szerint a megkérdezettek mintegy 80%-a az internethez való hozzáférést az alapvető ember jogok egyikének tekinti.


A fejlett országokban mára már létszükségletté vált az internet, a fiatalabb generációk körében lassan a levegővel vagy a friss vízzel is versenyre kelhet. Egy másik felmérésből kiderül, hogy a magyar internethasználók 68%-a legalább naponta egyszer lép fel a világhálóra, 23%-uk pedig folyamatosan online. Az igény erősödését példázza a mobilinternet-használók táborának növekedése is: egy felmérés szerint Európában 121 millió embernek van mobilinternet hozzáférése (ami a 2005-ös népességi adatokkal számolva a lakosság 16,5%-a), és ezek többsége legalább napi egy órán át használja is azt. A felmérést az SG.hu a következőképpen interpretálta: „elképzelhetetlen az európaiak élete a világháló nélkül” (1). De mindez nem csak az európaiakra igaz: „Japánban, Mexikóban és Oroszországban a megkérdezettek közel 75 százaléka azt mondta, hogy nem tudna meglenni internetkapcsolat nélkül” (2). Ez a jelenség azonban koránt sem magától értődő, ha figyelembe vesszük, hogy az elektromos áram széleskörű alkalmazása nem egész 200 éves múltra tekint vissza, a hálózat használata pedig csupán az elmúlt húsz évben vált elterjedtté. Mit nyújt az internet az embereknek; miért érzik elengedhetetlennek? Melyek a hálózaton végzett legnépszerűbb tevékenységek?

Szinte mindegyik aktív internetező tagja valamely közösségi hálózatnak. A vezető időtöltések körébe tartozik továbbá a hírek olvasása, képek feltöltése, zenék vagy filmek le- és feltöltése. Sokan az interneten keresztül vásárolnak vagy vesznek igénybe banki szoláltatásokat. A European Interactive Advertising Association és a Microsoft Advertising felmérése szerint a felhasználók 25%-a játszik vagy rádiózik a világhálón, mintegy 33%-uk pedig videókat vagy filmeket néz rendszeresen.

Tehát a szórakozáson és „műélvezeten” kívül az internet-használók többsége informálódás és kommunikáció céljából tölt órákat a képernyő előtt. Ez utóbbi területen a magyarok között az e-mail és a közösségi oldalak üzenetküldő lehetőségei vezetnek, immár az SMS-t is lekörözve.

Ezek a funkciók és igények korábban, a világháló megjelenése előtt is léteztek, csak az internet segítségével ma hatékonyabban vagy korlátlanul hajthatjuk végre őket. Távol élő, vagy rég elveszettnek hitt családtagjainkkal vagy barátainkkal vehetjük föl a kapcsolatot. A legfrissebb hírekről néhány perccel később, több forrásból is értesülhetünk. Tér és idő kereteit felrúgva intézhetjük ügyeinket, vagy szórakozhatunk. Minden szempontból a határok felbomlásának korában élünk. A már említett, 26 országban készült felmérésből kiderül: a megkérdezettek 78%-a szerint az internet nagyobb szabadságot biztosít számukra.


(1) SG.hu - Elképzelhetetlen az európaiak élete a világháló nélkül

(2) SG.hu - Az emberek négyötöde alapvető jognak tartja az internetet


Forrás: SG Hírmagazin