Bármilyen projektbe kezd is a Google – az általunk ismert világ korlátai és határai lebontásának egyik fő felelőse –, szinte mindig heves támadások érik személyiségi, szerzői vagy adatvédelmi jogok megsértése miatt. Pontosan ezek az aggályok merültek fel a könyvdigitalizálási projekttel, vagy a Google Buzzal kapcsolatban; a Google Earth-t pedig a kormányok nemzetbiztonsági kockázatnak tartják. Úgy tűnik, az amerikai cégóriás ezúttal elvetette a sulykot az utcanézetek digitalizálásával kapcsolatban.
Távolba látás
A Street View hasznos és kényelmes: például párizsi kirándulásunk előtt már otthon megnézhetjük, melyik étterem van legközelebb a hotelhez, ahol a szállásunk lesz; vagy ha a karosszékből szeretnénk megcsodálni a Westminster Palace-t, egy kattintásunkba kerül. De vajon örülnénk neki, ha a mi házunk kertjét, a mi autónkat, vagy esetleg minket bámulhatnának meg a világhálón? Márpedig jó esély van rá: a szolgáltatás Wikipédia-oldala szerint hazánk is a jövőbeli célpontok egyike.
A Google a világ összes információját elérhetővé akarja tenni mindenki számára, bárhol, bármikor, bármi áron. Ám közben fel sem merül bennük, hogy ebből nem csak előnyök származhatnak; vagy hogy esetleg léteznek olyan emberek, akiknek mindez nincs ínyére.
Hívatlan vendég
Márpedig ez a helyzet. A világ 18 fejlett országában működő Street View bevezetése német nyelvterületen, különösen Németországban koránt sem feszültségmentes. A helyi lakosok nagy része ugyanis személyiségi jogainak megsértésének érzi, ha házáról, autójáról stb. készült felvételeket anélkül teszik közzé az interneten, hogy őt erről megkérdezték volna.
Svájcban Hanspeter Thür szövetségi adatvédelmi biztos még 2009 novemberében indított pert, mert a cég a készült felvételeken nem volt hajlandó elhomályosítani a polgárok arcát és a gépjárműrendszámokat. Panaszok érkeztek amiatt is, hogy a cég autói nem egyáltalán nem csak a városközpontokban fényképeztek. A németországi Oldenburgban március végén megrongálták a Google egy autóját, április elején pedig egy öregúr csákánnyal támadt a felvételeket készítő járműre az ausztriai Steyreggben. Az emberek joggal érzik úgy, hogy a fényképek privátszférájukat, magánéletük intimitását sértik meg. Ilse Aigner német fogyasztóvédelmi miniszter szerint:
"A bankok például felhasználhatják az online megjelent digitális fotókat arra, hogy megállapítsák ügyfeleik hitelképességét. De ezek a felvételek arra is kiválóan alkalmasak, hogy a betörők kiválaszthassák jövőbeli célpontjaikat."Megadóztatási tervek
Bár a német kormány nem kívánta megakadályozni a szolgáltatás bevezetését, hatósági kísérleteket és javaslatokat is tettek a Google féken tartására. Felmerült az ötlet, hogy a cég lefotózott állampolgáronként 1 eurót fizessen az adott városnak. A javaslat azon az érvelésen alapszik, hogy az utca közterület, melynek minden, nem a közlekedést célzó használata – például házak, boltok lefotózása – megadóztatható. Johannes Singhammer CSU-képviselő véleménye szerint:
"Az egész mögött egyértelműen kereskedelmi szándék húzódik meg. Ez olyan, mintha kitennék az üzletem elé egy reklámplakátot."Azonban Franz Josef Pschierer bajor pénzügyminisztériumi államtitkár nem helyesli a vállalat megadóztatását, mivel a Street View-ban reklámot lát a bajorországi turizmus számára. Szerinte amíg egy turista szabadon lefényképezhet bármit, addig jogilag ezt a Google is megteheti.
Ratingen és Stade városában fotózott kilométerenként 20 eurót fizettetnének a Google-lal. A személyiségi jogok védelmének érdekében Hamburg vezetősége elvárja a Google-től, hogy a felvételeken szereplő embere arcvonásait és gépkocsik rendszámait felismerhetetlenné tegye, az eredeti felvételeket egy hónapon belül törölje, valamint minden fényképezésről egy hónappal hamarabb tájékoztassa a helyi lakosságot és a közvéleményt. Lehetőséget kívánnak biztosítani a polgároknak és a háztulajdonosoknak arra, hogy az őket vagy házukat ábrázoló képeket töröltethessék a Street View szolgáltatásról. Ha a vállalat megszegné a játékszabályokat, 50000 euróig terjedő pénzbüntetéssel sújtanák.
A Google mindent lát
Újabb lökést adott a botránynak, amikor nemrég kiderült, hogy a Google autói a WLAN-hálózatokat (vezeték nélküli rendszereket, mint amilyen a wifi) is feltérképezi, ezenkívül lézeres mérésekkel 3D-s információkat gyűjt az épületekről. Jonathan Caspar hamburgi adatvédelmi biztos azonnal felszólította a céget a tevékenység felfüggesztésére:
"Ezeknek a rendszereknek a titkosítására vonatkozó információkkal könnyen elkövethetők visszaélések."A Google blogbejegyzés formájában adott válaszában elismerte, hogy rögzítik a MAC-címeket és a hálózatok ún. SSID neveit, ám állításuk szerint nem tárolják a felhasználók adatait. A vállalat álláspontja szerint az adatgyűjtés nem áll kapcsolatban a Street View-val, és teljesen törvényes.
Távlatok
Nem véletlen, hogy tíz ország (köztük Németország) adatvédelmi biztosa nemrég nyílt levélben fordult Eric Schmidthez, a Google vezérigazgatójához, az emberek adatvédelmi jogainak és magánéletének tiszteletben tartására kérve őt.
Úgy tűnik, a Google egyelőre megállapodott a jogvédőkkel. Az utcanézeteken felismerhetetlenné teszik az arcokat és rendszámokat. Ha ez valamiért rosszul sikerülne, lehetőséget biztosítanak a felvételek törlésére.
"Ne értsenek félre: támogatom az innovációt, de mindennek megvannak a maga határai. Egyes találmányoknál, például a mobilokon alkalmazott arcfelismerő szoftvereknél a hideg futkos a hátamon. Ilyen világról még George Orwell sem álmodott" - tette hozzá Ilse Aigner.A tudás hatalom, sok ismeret egy helyen pedig még nagyobb hatalom. Amit a Google megmutat, azt mindenki látja, amit pedig nem (például keresőmotorok találatainak cenzúrázása esetében), az talán mindenki elől rejtve marad.
A hírek és az idézetek forrása: SG Hírmagazin
A kép forrása: Flickr
