2010 első negyedévének informatikai és hálózati hírei (fontos mérföldkövek és kevésbé jelentékeny érdekességek) közül szemezgethet az Olvasó, melyeket az ELTE egy hálózati jelenségekkel foglalkozó kurzusának keretei között egy választott hírforrás – jelen esetben az SG Hírmagazin – alapján voltam hivatott ismertetni.
Veszprémy Márton
2010. május 9., vasárnap
2010. május 8., szombat
Megkönnyíti a keresést a Google
Keressünk kizárólag képekre vagy videókra! Szűkítsük a keresést idő szerint !
Május első hetében nem csak a Google dizájnja változott egy kicsit. A vállalat keresőmotorjának kezelőfelületén végrehajtott változtatásoknak köszönhetően gyorsabban és pontosabban kereshetünk. A találati lista melletti bal oldali sávban lehetőségünk van a találatok típusok szerint csoportosítására: kereshetünk külön videókat, képeket, vagy a könyvek, blogok, térképen feltüntetett pontok, társalgások és hírek között; vagy dönthetünk úgy, hogy mindent szeretnénk látni. Időben is szűkíthetjük a találatokat, ha csak az elmúlt évben, hónapban vagy 24 órában (blogok esetén az elmúlt 10 perc terméséből is válogathatunk) megjelent tartalmakra vagyunk kíváncsiak. Így sok felesleges találattól megszabadulhatunk. A kategórialista intelligens: a keresőkérdés módosításával változik (például aszerint, hogy milyen típusú találatok érhetőek el az adott szavakra keresve). A Google ezen kívül a friss hírekre és az aktualitásokra is hangsúlyt helyez.
Ami a videókat illeti, azok hosszát, minőségét, forrását állíthatjuk be; kiszűrhetjük a nem feliratos videókat; rendezhetjük a találatokat relevancia vagy dátum szerint. A képek között méret, típus és szín szerint válogathatunk. Könyvek esetén szintén beállíthatjuk az időhatárokat, vagy kereshetünk csak a magazinokra is.
A megjelenítési nézetet többféleképpen is szabályozhatjuk: a honlapok képeit vagy előnézeteit is választhatjuk; a titokzatos "varázskerék" nézet pedig a legrelevánsabbnak ítélt fogalmakat társítja az általunk beírt keresőkifejezéshez.
A megjelenített találathoz hasonló képek keresése mellett már a hasonló weblapok között is válogathatunk. A csak magyarországi találatok kiszűrése továbbra is megmaradt. Ezen kívül egy kattintás után a program rögtön le is fordítja a keresőkérdésünket (alapértelmezettként angolra és németre). Az "alaphelyzet"-re kattintva rögtön visszaáll minden az eredeti beállítások szerint.
A változtatásokat gyengébbek kedvéért videó is szemlélteti. Emellett a speciális keresés adta, már ismert lehetőségek továbbra is rendelkezésünkre állnak.
A másik újítás a "virtuális billentyűzet", mely 35 nyelv speciális karaktereit bocsájtja az internetező rendelkezésére, akinek azáltal nem a Microsoft Word szimbólumai közül kell kimásolnia az idegen nyelvek ékezetes betűit. (A segédbillentyűzet nyelvét szabályozó beállítást nem találtam meg, ha máshonnan nem, a Google hivatalos blogbejegyzéséből elérhetőek az idegen nyelvű verziók is.)
Forrás: SG Hírmagazin
Május első hetében nem csak a Google dizájnja változott egy kicsit. A vállalat keresőmotorjának kezelőfelületén végrehajtott változtatásoknak köszönhetően gyorsabban és pontosabban kereshetünk. A találati lista melletti bal oldali sávban lehetőségünk van a találatok típusok szerint csoportosítására: kereshetünk külön videókat, képeket, vagy a könyvek, blogok, térképen feltüntetett pontok, társalgások és hírek között; vagy dönthetünk úgy, hogy mindent szeretnénk látni. Időben is szűkíthetjük a találatokat, ha csak az elmúlt évben, hónapban vagy 24 órában (blogok esetén az elmúlt 10 perc terméséből is válogathatunk) megjelent tartalmakra vagyunk kíváncsiak. Így sok felesleges találattól megszabadulhatunk. A kategórialista intelligens: a keresőkérdés módosításával változik (például aszerint, hogy milyen típusú találatok érhetőek el az adott szavakra keresve). A Google ezen kívül a friss hírekre és az aktualitásokra is hangsúlyt helyez.
Ami a videókat illeti, azok hosszát, minőségét, forrását állíthatjuk be; kiszűrhetjük a nem feliratos videókat; rendezhetjük a találatokat relevancia vagy dátum szerint. A képek között méret, típus és szín szerint válogathatunk. Könyvek esetén szintén beállíthatjuk az időhatárokat, vagy kereshetünk csak a magazinokra is.
A megjelenítési nézetet többféleképpen is szabályozhatjuk: a honlapok képeit vagy előnézeteit is választhatjuk; a titokzatos "varázskerék" nézet pedig a legrelevánsabbnak ítélt fogalmakat társítja az általunk beírt keresőkifejezéshez.
A megjelenített találathoz hasonló képek keresése mellett már a hasonló weblapok között is válogathatunk. A csak magyarországi találatok kiszűrése továbbra is megmaradt. Ezen kívül egy kattintás után a program rögtön le is fordítja a keresőkérdésünket (alapértelmezettként angolra és németre). Az "alaphelyzet"-re kattintva rögtön visszaáll minden az eredeti beállítások szerint.
A változtatásokat gyengébbek kedvéért videó is szemlélteti. Emellett a speciális keresés adta, már ismert lehetőségek továbbra is rendelkezésünkre állnak.
A másik újítás a "virtuális billentyűzet", mely 35 nyelv speciális karaktereit bocsájtja az internetező rendelkezésére, akinek azáltal nem a Microsoft Word szimbólumai közül kell kimásolnia az idegen nyelvek ékezetes betűit. (A segédbillentyűzet nyelvét szabályozó beállítást nem találtam meg, ha máshonnan nem, a Google hivatalos blogbejegyzéséből elérhetőek az idegen nyelvű verziók is.)Forrás: SG Hírmagazin
2010. május 2., vasárnap
Útban az ACTA felé
A születőben lévő szerzői jogi egyezmény, mely a világ minden internet-használójára hatással lehet. Veszélyeztetik-e a hozzáférés-blokkolások az internet semlegességét?
Az elektronikus dokumentumok – legyen szó akár szövegről, képről vagy zenéről – egyik jellemző tulajdonsága, hogy gyorsan és könnyen lehet őket másolni, valamint terjeszteni. Az illegális másolatok, melyek tulajdonképpen a szerzői jogok megkerülését jelentik, jelentős jövedelem-kiesést okozhatnak a könyv- és a zeneiparnak, és egyúttal világszerte jogi problémákat vetnek fel.
A kezdetek
2007 óta folynak tárgyalások egy, a szerzői jogok védelmében fellépő, a kalózmásolatok és hamisított termékek terjedését megakadályozó nemzetek feletti egyezményről, mely az ACTA (Anti-Counterfeiting Trade Agreement, vagyis Hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás) névre hallgat. A szellemi tulajdonjogok ellen elkövetett bűncselekmények kérdését véglegesen megoldó törvény létrehozását az Egyesült Államok és Japán kezdeményezte 2006-ban. Az azóta hat fordulóban lezajlott tárgyalásokon immár 37 ország vesz részt, többek között Új-Zéland, Ausztrália, Kanada, Mexikó, több EU-tagország, valamint az Európai Bizottság képviselői. Az ACTA a márka, a szabadalmi és a szerzői jogsértések hivatott megtorolni, ám az SG.hu szerint aggodalomra adhat okot, hogy pontot a kalózkodásban élen járó országok (pl. Kína, India) nem vesznek részt a kidolgozásában, így feltehetőleg később nem is fogják azt elfogadni.
Zártkörű rendezvény
AZ ACTA tervezetének egyes elemei az utóbbi fél évben kezdtek kiszivárogni, és azóta folyamatosan tiltakoznak ellene nemzetközi civil és politikai szervezetek, valamint különböző cégek. Az egyezményről folyó tárgyalások zárt ajtók mögött folynak (a tárgyaló felek titoktartási megállapodást kötöttek, néha az egyeztetések pontos helyszínei sem ismertek), és azokról teljesen kizárták az Európai Parlament és a nemzeti országgyűlések képviselőit, a civil szervezeteket, az internetszolgáltatókat, adatvédelmi szakembereket és a közvéleményt.
Jogi minták
A tiltakozók attól félnek, hogy a törvény által alkalmazott szigorú megtorlások és korlátozások az információ szabadságát fogják veszélyeztetni. Az eddig nyilvánosságra került részletek alapján attól lehet tartani, hogy az ACTA mintájául az egyesült államokbeli DMCA (Digital Millennium Copyright Act), vagy az Európai Unió direktívája, az IPRED2 (Intellectual Property Rights Enforcement Directive, Irányelvek a szellemi tulajdonjog érvényesítéséről) szolgál majd. Ez utóbbi Kostas Rossoglou, a BEUC fogyasztóvédelmi szervezet képviselője szerint minden felhasználót bűnözőként kezel. A legszigorúbb amerikai törvények értelmében akár a számítógépen tárolt másolat is bűncselekménynek minősülhet.
A három csapás
Az előzetes információk szerint az egyezmény az internetszolgáltatókat (ISP-ket) tenné felelőssé a felhasználók által letöltött vagy használt illegális tartalmakért, akik ezáltal afféle ellenőrökké lépnének elő. (Az az elgondolás, miszerint a szolgáltatók megszűrik az online forgalmat, és a vétkes felhasználók adatait kiadják a hatóságoknak, már egy 2008-as memorandumban szerepel.) Ezen kívül – az SG.hu tanúsága szerint – a vélt vagy valós jogsértőket minden esetben megbüntetnék. Felmerült a Franciaországban már alkalmazott „Three Strikes Out” (Három csapás) megoldás is, melynek értelmében az illegális tartalmak letöltésében vétkesek internet-hozzáférést két figyelmeztetés után korlátozzák. A március elején nyilvánosságra hozott ACTA-dokumentum alapján a vétkes akkor is nagy összegű büntetést fizet, ha nem származott jövedelme a kalózmásolatokból, ezen kívül a bíróság pusztán vád alapján is elrendelheti az illegális tartalmakhoz való hozzáférés blokkolását.
Ellentétek az Unión belül
Az EP beadványt intézett az Európai Bizottsághoz, melyben kijelentették, hogy az EU határain nem tartanak majd motozásokat, és bírói engedély nélkül nem foglalhatnak le adathordozó eszközöket törvénytelen másolatok után kutatva. Elutasították a „Három csapás” megvalósítását, a titkos tárgyalások befejezésére kötelezték a Bizottságot, valamint az ACTA elfogadásának és bevezetésének hatásairól készülő felmérés készítésére. Amennyiben az Európai Bizottság nem hajlandó teljesíteni ezeket a feltételeket, az EP az Európai Bírósághoz fordul. Ha a Bizottság elfogadja az ACTA-t, a Parlament még akkor is leszavazhatja, ahogy annak idején a SWIFT-egyezmény is megbukott. Karel De Gucht, az Unió kereskedelmi biztosa, egyben az EU képviselője az ACTA-tárgyalásokon megígérte, hogy nem lesznek internethozzáférés-blokkolások Európában.
Tiltakozó civilszervezetek
Számtalan szervezet tartja aggályosnak a zártkörű tárgyalásokat, vagy fél az internet cenzúrázásától és a szabadságjogok sérülésétől; egyesek szerint gazdasági érdekek húzódnak a háttérben. Az Európai Internetszolgáltatók Szövetsége (EuroISPA) szintén a tárgyalások nyilvánossá tételét követelte. A TACD (Trans Atlantic Consumer Dialogue, Transzatlanti Fogyasztói Párbeszéd), az EU és az Egyesült Államok fogyasztóvédelmi szerveinek közös fóruma közleményben ítélte el a készülő egyezményt. Ebben a következő olvasható:
Kétségtelenül sok megválaszolatlan kérdés maradt a tervezettel kapcsolatban. Thomas Dreier, a Karlsruhei Technológiai Intézet Információs és Gazdasági Jogi Intézetének munkatársa feltette a kérdést, hogy az ACTA hivatalosan miért kereskedelmi egyezmény; a PublicACTA Konferencia pedig azt kifogásolja, hogy a problémával miért nem a szellemi tulajdon védelméért felelős WIPO (World Intellectual Property Organisation) foglalkozik nyilvánosan. A PublicACTA Konferencia célul tűzték ki az internethasználók alapvető jogainak (mint amilyen az adatvédelemhez és a kommunikációhoz való jog) védelmét, valamint az ACTA pontjainak civil szervezetek általi ellenőrzését. Elutasítják az internet-hozzáférések blokkolását; ellenzik, hogy az internet-szolgáltatók rendőrökké, az ACTA pedig nemzetközi szabvánnyá váljon. Az általuk közzétett Wellingtoni Nyilatkozatot bárki aláírhatja.
Jérémie Zimmermann, a La Quadrature du net francia polgárjogi egyesület társalapítója teljesen jogellenesnek nevezte az ACTA-tárgyalásokat, és a hasonlóan internet-megvonással, valamint pénz-és börtönbüntetéssel operáló Hadopi-trövény kapcsán megjegyezte:
Egyéb hatásai is lehetnek egy törvénynek, mely olyan mértékben változtatja meg a meglévő jogszabályokat, mint az ACTA. Például megnehezítheti a szegényebb országok gyógyszerellátását, a márkanevekre való kiterjesztés esetén pedig az elektronikus termékek importját és exportját változtatná meg.
Szankciók
Áprilisban került nyilvánosságra az ACTA hivatalos tervezete. E szerint a vámosoknak lehetőségük lesz a számítógépeken kívül minden adattároló átvizsgálására (pl. pendrive-ok, mobiltelefonok, MP3-lejátszók, iPad). A dokumentum az aláíró országok számára már csak opcionális eszközként szerepelteti az internet-blokádok elrendelését. Ha az egyezmény életbe lép, komolyan büntethetik a digitális másolásvédelemét feltörőket, a fájlcserélőket, az illegális tartalmak letöltőit és terjesztőit. Az SG.hu tanúsága szerint a távlati célok között szerepel a fájlcserélők kriminalizálása, a P2P-hálózatok tagjaira börtön- és pénzbüntetés várhat.
Az ISP-k lázadása
A hivatalos tervezet azonnal az amerikai és európai internetszolgáltatók és informatikai cégek heves ellenállását váltotta ki, akik az eddigi jogrendszert felforgató, a kereskedelmet gátló agresszív szabályozást látnak benne.
Gwen Hinze internetes ügyekre szakosodott jogász, az Electronic Frontier Foundation (EFF) nevű amerikai civil szervezet nemzetközi ügyvezetője szerint:
Tendenciák
Érdemes megjegyezni, hogy hasonló véleményt képvisel Marielle Gallo francia politikus beadványa is, aki szintén szervezett bűnözőnek tekinti a fájlcserélőket, és a hozzáférés-blokkolásokat végrehajtó európai hivatalt hozna létre. Kevésbé drasztikus, de hasonló szemléletű szerzői jogi törvényt fogadtak el nemrég Új-Zélandon.
Németországban a számítástechnikai és adathordozó eszközök megadóztatása (kulturális átalánydíj fizetése) merült fel alternatívaként, ez azonban nem csak azokat érinti, akik a szerzői jogokat sértő másolatokat készítenek vagy töltenek le. Az osztrák Zöldek törvénytervezetében (a szerzői jogvédelem időtartamának csökkentése mellett) is szerepel a szerzői jogi adó kivetésének gondolata, ám még nem világos, kiket és milyen mértékben érint majd. A tervezet emellett az alternatív licencmegoldásokat (pl. Creative Commons) is támogatja.
Az ACTA-tárgyalások mindenesetre még nem zárultak le, és az Európai Parlamentnek is döntő szava van a kérdésben. Az internetes szerzői jog megoldatlan kérdése körüli viták még koránt sem csitultak el. Ám addig is érdemes figyelemmel kísérni e nagy horderejű változtatási tervezet sorsának alakulását.
A hírek és az idézetek forrása: SG Hírmagazin
Az elektronikus dokumentumok – legyen szó akár szövegről, képről vagy zenéről – egyik jellemző tulajdonsága, hogy gyorsan és könnyen lehet őket másolni, valamint terjeszteni. Az illegális másolatok, melyek tulajdonképpen a szerzői jogok megkerülését jelentik, jelentős jövedelem-kiesést okozhatnak a könyv- és a zeneiparnak, és egyúttal világszerte jogi problémákat vetnek fel.
A kezdetek
2007 óta folynak tárgyalások egy, a szerzői jogok védelmében fellépő, a kalózmásolatok és hamisított termékek terjedését megakadályozó nemzetek feletti egyezményről, mely az ACTA (Anti-Counterfeiting Trade Agreement, vagyis Hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás) névre hallgat. A szellemi tulajdonjogok ellen elkövetett bűncselekmények kérdését véglegesen megoldó törvény létrehozását az Egyesült Államok és Japán kezdeményezte 2006-ban. Az azóta hat fordulóban lezajlott tárgyalásokon immár 37 ország vesz részt, többek között Új-Zéland, Ausztrália, Kanada, Mexikó, több EU-tagország, valamint az Európai Bizottság képviselői. Az ACTA a márka, a szabadalmi és a szerzői jogsértések hivatott megtorolni, ám az SG.hu szerint aggodalomra adhat okot, hogy pontot a kalózkodásban élen járó országok (pl. Kína, India) nem vesznek részt a kidolgozásában, így feltehetőleg később nem is fogják azt elfogadni.
Zártkörű rendezvény
AZ ACTA tervezetének egyes elemei az utóbbi fél évben kezdtek kiszivárogni, és azóta folyamatosan tiltakoznak ellene nemzetközi civil és politikai szervezetek, valamint különböző cégek. Az egyezményről folyó tárgyalások zárt ajtók mögött folynak (a tárgyaló felek titoktartási megállapodást kötöttek, néha az egyeztetések pontos helyszínei sem ismertek), és azokról teljesen kizárták az Európai Parlament és a nemzeti országgyűlések képviselőit, a civil szervezeteket, az internetszolgáltatókat, adatvédelmi szakembereket és a közvéleményt.
Jogi minták
A tiltakozók attól félnek, hogy a törvény által alkalmazott szigorú megtorlások és korlátozások az információ szabadságát fogják veszélyeztetni. Az eddig nyilvánosságra került részletek alapján attól lehet tartani, hogy az ACTA mintájául az egyesült államokbeli DMCA (Digital Millennium Copyright Act), vagy az Európai Unió direktívája, az IPRED2 (Intellectual Property Rights Enforcement Directive, Irányelvek a szellemi tulajdonjog érvényesítéséről) szolgál majd. Ez utóbbi Kostas Rossoglou, a BEUC fogyasztóvédelmi szervezet képviselője szerint minden felhasználót bűnözőként kezel. A legszigorúbb amerikai törvények értelmében akár a számítógépen tárolt másolat is bűncselekménynek minősülhet.
A három csapás
Az előzetes információk szerint az egyezmény az internetszolgáltatókat (ISP-ket) tenné felelőssé a felhasználók által letöltött vagy használt illegális tartalmakért, akik ezáltal afféle ellenőrökké lépnének elő. (Az az elgondolás, miszerint a szolgáltatók megszűrik az online forgalmat, és a vétkes felhasználók adatait kiadják a hatóságoknak, már egy 2008-as memorandumban szerepel.) Ezen kívül – az SG.hu tanúsága szerint – a vélt vagy valós jogsértőket minden esetben megbüntetnék. Felmerült a Franciaországban már alkalmazott „Three Strikes Out” (Három csapás) megoldás is, melynek értelmében az illegális tartalmak letöltésében vétkesek internet-hozzáférést két figyelmeztetés után korlátozzák. A március elején nyilvánosságra hozott ACTA-dokumentum alapján a vétkes akkor is nagy összegű büntetést fizet, ha nem származott jövedelme a kalózmásolatokból, ezen kívül a bíróság pusztán vád alapján is elrendelheti az illegális tartalmakhoz való hozzáférés blokkolását.
Ellentétek az Unión belül
Az EP beadványt intézett az Európai Bizottsághoz, melyben kijelentették, hogy az EU határain nem tartanak majd motozásokat, és bírói engedély nélkül nem foglalhatnak le adathordozó eszközöket törvénytelen másolatok után kutatva. Elutasították a „Három csapás” megvalósítását, a titkos tárgyalások befejezésére kötelezték a Bizottságot, valamint az ACTA elfogadásának és bevezetésének hatásairól készülő felmérés készítésére. Amennyiben az Európai Bizottság nem hajlandó teljesíteni ezeket a feltételeket, az EP az Európai Bírósághoz fordul. Ha a Bizottság elfogadja az ACTA-t, a Parlament még akkor is leszavazhatja, ahogy annak idején a SWIFT-egyezmény is megbukott. Karel De Gucht, az Unió kereskedelmi biztosa, egyben az EU képviselője az ACTA-tárgyalásokon megígérte, hogy nem lesznek internethozzáférés-blokkolások Európában.
Tiltakozó civilszervezetek
Számtalan szervezet tartja aggályosnak a zártkörű tárgyalásokat, vagy fél az internet cenzúrázásától és a szabadságjogok sérülésétől; egyesek szerint gazdasági érdekek húzódnak a háttérben. Az Európai Internetszolgáltatók Szövetsége (EuroISPA) szintén a tárgyalások nyilvánossá tételét követelte. A TACD (Trans Atlantic Consumer Dialogue, Transzatlanti Fogyasztói Párbeszéd), az EU és az Egyesült Államok fogyasztóvédelmi szerveinek közös fóruma közleményben ítélte el a készülő egyezményt. Ebben a következő olvasható:
"Az ACTA-val egy nemzetközi uralkodási modellt akarnak bevezetni, amely megkerüli az Európai Parlamentet, a nemzeti tagországokat és a multinacionális intézeteket. Az ACTA egy óriási protekcionista kezdeményezés a leggazdagabb államok néhány szűkkörű gazdasági érdekének megvédésére. "A TACD szándéka, hogy az ACTA az eredeti tervekhez híven csak a termékhamisításokkal foglalkozzon, nem pedig a szerzői jogsértésekkel és a szabadalmi vitákkal.
" A szellemi tulajdonjogok privatizálásának keresztülvitele, amit a dokumentumban önszabályozás címen említenek, a valóságban az internet átfogó ellenőrzését jelentené és aláaknázná a polgárok magánélethez fűződő jogát. Az ACTA elfogadása oda vezethet, hogy a digitális tartalmak szűrése és blokkolása a szellemi tulajdon védelmében valósul majd meg.”
Kétségtelenül sok megválaszolatlan kérdés maradt a tervezettel kapcsolatban. Thomas Dreier, a Karlsruhei Technológiai Intézet Információs és Gazdasági Jogi Intézetének munkatársa feltette a kérdést, hogy az ACTA hivatalosan miért kereskedelmi egyezmény; a PublicACTA Konferencia pedig azt kifogásolja, hogy a problémával miért nem a szellemi tulajdon védelméért felelős WIPO (World Intellectual Property Organisation) foglalkozik nyilvánosan. A PublicACTA Konferencia célul tűzték ki az internethasználók alapvető jogainak (mint amilyen az adatvédelemhez és a kommunikációhoz való jog) védelmét, valamint az ACTA pontjainak civil szervezetek általi ellenőrzését. Elutasítják az internet-hozzáférések blokkolását; ellenzik, hogy az internet-szolgáltatók rendőrökké, az ACTA pedig nemzetközi szabvánnyá váljon. Az általuk közzétett Wellingtoni Nyilatkozatot bárki aláírhatja.
Jérémie Zimmermann, a La Quadrature du net francia polgárjogi egyesület társalapítója teljesen jogellenesnek nevezte az ACTA-tárgyalásokat, és a hasonlóan internet-megvonással, valamint pénz-és börtönbüntetéssel operáló Hadopi-trövény kapcsán megjegyezte:
„Az internet bárminemű korlátozása gazdasági okok alapján téves elképzelés. A politikusok és a szórakoztatóipar megpróbálják megkerülni a demokratikus folyamatokat és korlátozni a világhálót a kedvük szerint.”Nem várt következmények
Egyéb hatásai is lehetnek egy törvénynek, mely olyan mértékben változtatja meg a meglévő jogszabályokat, mint az ACTA. Például megnehezítheti a szegényebb országok gyógyszerellátását, a márkanevekre való kiterjesztés esetén pedig az elektronikus termékek importját és exportját változtatná meg.
Szankciók
Áprilisban került nyilvánosságra az ACTA hivatalos tervezete. E szerint a vámosoknak lehetőségük lesz a számítógépeken kívül minden adattároló átvizsgálására (pl. pendrive-ok, mobiltelefonok, MP3-lejátszók, iPad). A dokumentum az aláíró országok számára már csak opcionális eszközként szerepelteti az internet-blokádok elrendelését. Ha az egyezmény életbe lép, komolyan büntethetik a digitális másolásvédelemét feltörőket, a fájlcserélőket, az illegális tartalmak letöltőit és terjesztőit. Az SG.hu tanúsága szerint a távlati célok között szerepel a fájlcserélők kriminalizálása, a P2P-hálózatok tagjaira börtön- és pénzbüntetés várhat.
Az ISP-k lázadása
A hivatalos tervezet azonnal az amerikai és európai internetszolgáltatók és informatikai cégek heves ellenállását váltotta ki, akik az eddigi jogrendszert felforgató, a kereskedelmet gátló agresszív szabályozást látnak benne.
Gwen Hinze internetes ügyekre szakosodott jogász, az Electronic Frontier Foundation (EFF) nevű amerikai civil szervezet nemzetközi ügyvezetője szerint:
„A luxustermékek gyártói és a szórakoztatóipar jelentős mértékű nyomást gyakorolt az ipari országok tárgyalódelegációira."Hinze véleménye szerint az törvénytervezet egyik nagy hátránya, hogy azokat is üldözni fogja, akiknek nincsenek haszonszerzési céljai.
Tendenciák
Érdemes megjegyezni, hogy hasonló véleményt képvisel Marielle Gallo francia politikus beadványa is, aki szintén szervezett bűnözőnek tekinti a fájlcserélőket, és a hozzáférés-blokkolásokat végrehajtó európai hivatalt hozna létre. Kevésbé drasztikus, de hasonló szemléletű szerzői jogi törvényt fogadtak el nemrég Új-Zélandon.
Németországban a számítástechnikai és adathordozó eszközök megadóztatása (kulturális átalánydíj fizetése) merült fel alternatívaként, ez azonban nem csak azokat érinti, akik a szerzői jogokat sértő másolatokat készítenek vagy töltenek le. Az osztrák Zöldek törvénytervezetében (a szerzői jogvédelem időtartamának csökkentése mellett) is szerepel a szerzői jogi adó kivetésének gondolata, ám még nem világos, kiket és milyen mértékben érint majd. A tervezet emellett az alternatív licencmegoldásokat (pl. Creative Commons) is támogatja.
Az ACTA-tárgyalások mindenesetre még nem zárultak le, és az Európai Parlamentnek is döntő szava van a kérdésben. Az internetes szerzői jog megoldatlan kérdése körüli viták még koránt sem csitultak el. Ám addig is érdemes figyelemmel kísérni e nagy horderejű változtatási tervezet sorsának alakulását.
A hírek és az idézetek forrása: SG Hírmagazin
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)